Kedves Látogató!

Kedves Látogató!

Itt igyekszem összegyűjteni azokat a dolgokat, amiket otthon alkotok, átalakítok, kipróbálok, és azokat, amik inspirálnak, amik új ötleteket adnak.
Kívánok hasznos nézelődést!

2015. április 19., vasárnap

Húsvéti nyúlól

Ez alkalommal hiába volt határidőm, tudni illik Húsvét napja. Nem készültem el. Így a nyuszik még egy hétig a nagyszülőknél laktak, ahol születtek. Szerencsére a fiúk megértették, hogy nem vihetjük őket haza, amíg nincs hol lakniuk.


Ezen a két raklapon érkezett télen a tetőszigetelés anyaga. Elhatároztam, hogy készítek belőle valamit. Azt rögtön láttam, hogy bútor nem igen lesz belőlük, de Valami igen.
Lassan közeledett a Húsvét, és mivel már régen szerettem volna itthonra nyuszikat, elkezdtem kérdezősködni, hátha kapunk hozzá ketrecet, de sajnos senkinek sem volt. Aztán a neten nézelődtem, de 25-30 ezer forintot nem szerettem volna ilyesmire kiadni. Tehát maradt a házi megoldás. Tudtam, hogy nem kis fába vágom a fejszémet, és valóban meg is csúsztam vele, de kész lett. Sőt, olyasmi történt, ami korábban még nem. Az utolsó simításokat Édesapámmal közösen végeztük el. Én sosem barkácsoltam vele, minidig a fiútesóimmal bütykölt, mi meg csajos dolgokat csináltunk Édesanyánkkal. Jó volt közösen alkotni!

Bár otthon mi lányok nem fúrtunk faragtunk, a cserkész élet megtanított a szerszámok használatára. A két raklapnak FISKARS fűrészünkkel estem neki - férjem a téli tüzelőt szokta a segítségével aprítani:) -, és ketté vágtam őket, ezek lettek a ketrec váza két oldalról.
Ezután a lehulló darabokból, az építkezésből maradt deszkákból és MDF lapból készítettem aljat, oldalakat, ajtókat és tetőt. Műanyag folyóka került a padló egy részére, a tetőre pedig bitumenes hullámlemez és kisállatoknak való háló két oldalra.


Eleinte kézzel csavaroztam és még az MDF lapot is kézi fűrésszel vágtam, de rá kellett jönnöm, hogy 3 kicsi gyerek mellett nincs ennyi felesleges időm, így kölcsön kértem Öcsémtől a Makita dekopír fűrészét és vettem egy bit készletet. A saját szerszámkészletünk sajnos, de remélem, hogy csak egyelőre kimerül a csavarhúzó-fogó-centi-kalapács szintjén. Egyetlen gépünk egy leharcolt fúró, ami Édesapámtól kölcsönben van nálunk, bár gyanítom, hogy örökre:) De azt az ígéretet kaptam, hogy ha ezt megcsinálom, és nem fogy el a lendületem, akkor kaphatok gépeket:D Már csak azt kell kitalálni, hogy mi legyen az első!

Így esett, hogy csak egy hetet késtek a nyuszik a beköltözéssel.

2015. március 30., hétfő

FakopáncsHack

A Fakopáncsban jártam játékügyben. Anyaként ez az egyik kedvenc helyem!  Rengetegféle játék kapható itt, a minőségük jó, az áruk megfizethető és minden korosztályt lefed. Ha tehetem - , amikor nem nagyon speciális a kívánság - itt keresek ajándékot, vagy egy LEGO boltban. De nem erről akartam írni, hanem:

A boltban szembejött velem a dekorációs részleg, és mint jó vásárló, rögtön nézelődni kezdtem, mert most valahogy nem volt hangulatom ajtódíszt készíteni, örülök, ha eljutok a tojásfestésig. Így kinéztem magamnak ezt a darabot:



Nem túl drága, nem túl csicsás, méretben is megfelelt, csak nagyon ZÖLD... De tudtam, hogy azon könnyű változtatni, így beruháztam. És amikor a fiúk néhány nap múlva festeni szerettek volna, nekik papírt és "hungorica" tojást adtam - ahogy nagyfiam hívja a polisztirol tojásokat:), én pedig előkaptam a "zöldséget", néhány szalagot, az akrilfestékeket és a lakksprayt. És tádám: volt zöldség, nincs zöldség.



2015. március 14., szombat

Golyózzunk!

Nem tudom, hogy a kislányok miként vannak ezzel, már nem nagyon emlékszem, mindenesetre a fiúk minden gömbölyű dologgal szeretnek játszani, és ez felnőtt korukra sem múlik el, csak kicsit átalakul.

Annak idején az Öcsém csinált a golyóknak-labdáknak mindenféle pályákat, amiken gurulhattak. Ezek főleg kartonból készültek, és/vagy WC papír gurigából egy-egy kisebb-nagyobb belsejébe. Jó időben pedig a homokozóban emelt hegyeken és alagútrendszereken keresztül gurigázott.

Így hát én is nekiálltam a fiúknak golyópályát készíteni. Ennek már legalább két éve és azóta el is nyűtték szegényt. Az alapjához és az indítón kívül a többi papír alkatrészéhez is müzlis dobozt használtam. A cikk-cakk pályát a doboz belsejébe Pentart kartonragasztóval rögzítettem.


Ez a játék nem csak a sajátjaimnak okozott sok örömet, hanem unokatestvérüknek is, így kb. másfél éve neki is készítettem egyet a születésnapjára. Ez már egy kicsit bonyolultabb szerkezetű lett, mint az elődje, és valamivel masszívabb is így nem kellett kidobni, csak egy kis renoválásra kaptam vissza a gazdájától. Az alapja egy kartondoboz, kb. akkora, mint a Pamperses Giant Pack pelenkák doboza. Ebbe építettem bele a pályákat. Itt is a Pentart említett ragasztóját használtam és néha tűzőgépet is, de azzal nehézkes volt hozzáférni. A pályák színes kartonból készülte, az előtérben papírtörlő gurigára építettem a csigavonalban kanyargó pályaszakaszokat. Középen egy lufi "szára" adja a támasztékot, hátul, a zöld pályaszakaszba egy lebillenő elem került, aminek alapja gyufás egy skatulyából, két parafadugóból, két spékelőtűből és egy darab "lufiszár"-ból állt össze, erre került kartonból a libikóka szerű lebillenő szakasz. Két teás doboz egészíti még ki az alapanyagokat, az egyik az érkező állomás és a támaszték az indító alatt, a másik egy választó doboz.  Az "utána" képen látszik, hogy jobb oldalt 3 kis kihúzható "kar" áll ki a dobozból. Ezek segítségével választhatjuk ki, hogy ha a golyó bejutott a teás dobozba, melyik pályán folytassa az útját.Amelyik színű kart kihúzzuk, olyan színű pályán gurul tovább a golyónk. Végül ablakokat vágta, hogy jobban lehessen látnia a guruló golyókat, világosabb legyen a játék belseje.



A képeken nem látszik, de egy-két helyen más le volt szakadva az út, a választó "karok" össze voltak gyűrődve. Az előbbieket cseréltem, vagy megragasztottam, az utóbbit már nehezebb volt javítani. Végül tejfölös pohár átlátszó tetejéből vágtam ki lapokat, ezeket ragasztottam a kartonok aljára, hogy merevek legyenek, ne veszítsék el a formájukat. Végül az egészet bevontam csomagolópapírral, a tetejére és az aljára pedig fotókarton került, hogy ne csak hasznos legyen, de a lehetőségekhez képest mutatós is.

Nem állítom, hogy tökéletes a szerkezet, de 90%-ban azt csinálja, amit elvárnánk tőle. :) És a gyerekek nagyon szeretik!

Tervben van a saját gyerekeim számára is egy új, remélem hamarosan bekerül a gyűjteménybe!

2015. március 2., hétfő

Foltot Apának!

Férjem időről időre az irodai munka mellett terepre is ki kell, hogy menjen. Egy ilyen alkalommal kiszakította nadrágja zsebén az anyagot. Ez egy viszonylag új darab volt, nem az a tipikus "már csak melózni jó" gönc, így megkért, hogy foltozzam meg. Gondoltam meglepem valami extrával. A végeredményen ugyan még lehetne finomítani, már van is öletem, hogy hogyan, de a cél elérem:)

A lyukra először belülről vasalható vetexet tettem, majd összevarrtam a szakadást, hogy ne foszoljon tovább.

A minta férjem által maga számára kreált logo, mely a becenevét foglalja magában. Ezt fogta, letöltöttem a blogjáról :), és sablonként használtam. A kezet géppel applikáltam a fekete alapra, de a nadrágra már kézzel kellett felvarrnom, mert máshogy nem fértem hozzá.




Superman jelmez

Ez a jelmez eredetileg 4 éve készült első Nagyfiúnk számára.
Akkor dekorgumiból csináltam az emblémát, mivel még nem volt varrógépem. De nem szeretem ezt az anyagot. Tudom, hogy mások csodákra képesek vele, szobrászkodnak és gyönyörűeket alkotnak, de hozzám közelebb áll a vászon és a filc. No meg a ruhához képes túl merev volt, nem is tudtam rendesen hozzá "heggeszteni".

Az első és a második embléma. Dekorgumi és filc.

De lássuk, miből is áll a jelmez:
Az alapját egy Tescos rugdalózó adta, amiről leszedtem a rávarrt Disney-s emblémát -, amiből aztán folt lett. Vettem egy piros alsónadrágot és kifordítottam, mert természetesen csak mintásat lehetett kapni. Erre került egy sárga vászoncsík. Piros zokni akadt a fiókban - hála Istennek! A palástot anyósom készítette és 3 patent segítségével lehet a kék alapra csatolni. Idén pedig applikáltam egy új emblémát filcből. És kész. Persze ennél azért kicsit tovább tartott, nem 10 perces jelmez, de 1 este alatt a végére lehet érni.





2015. február 17., kedd

Bizgentyű / Busy Board

Legkisebbem abba a korba ért, hogy aktuális Neki egy ilyen.
Még nincs hasonló "foglalkoztatófalunk". Nagyszülőknél van "gyáriműanyag", de azokat nem igazán kedvelem. Nem csak az anyaguk miatt, hanem mert általában meglehetősen csúnyák, és kevés a mozgó alkatrészük. Én valami olyat szeretnék, amin sok lehetőség van, de azért nem túlzsúfolt, hanem pofás. Hát majd kiderül. Egyelőre kezdődjék az ötletgyűjtés:


itt egy gyűjtemény található

innen egy gyári darab

Amit szeretnék rátenni:
- tükör
- cipzár
- kiskocsi kerék
- kapcsoló
- kisajtós kukucskáló
- tépőzáras kukucskáló
- lánc
- golyók
- WC ajtó kampós zár



2015. február 10., kedd

Justice league

Íme az eredmény.
Elkészültek a fiúk idei jelmezei!
Nem szeretek határidőre fabrikálni, mert általában az utolsó este éjfél után fekszem le, de most még talán magamnak is csinálok valamit a következő két napban:)


A képeket és a videót készítette: Apa.